B-612 Kulturális műhely 6722 Szeged, Bécsi krt. 7. Telefon:70/266-2790, 30/517-1205 e-mail: b612@b612.hu http://www.b612.hu
Fabatka
B-612
Kalákakör
Hogyan mûködik a LETS, a kaláka kör?
A Közösségi Önsegítő Rendszer (KÖR) azoknak az embereknek a csoportja, akik egy településen vagy városrészben pénz nélkül cserélnek árukat illetve szolgáltatásokat. A KÖR rendelkezik egy közösségi fizetőeszközzel, amely azt a célt szolgálja, hogy az adott közösségben lévő erőforrásokat eredményesebben lehessen használni.
A rendszer önkéntes munkára épül, melyet tagjai egymás közt nyilvántartanak. Ezt a nyilvántartást a tagok által elfogadott egységben (Pont, Talentum, vagy bármi más) számolják. Az egység sajátossága, hogy kamatmentes és csak az adott közösségben használható fel.
A LETS rövidítés sokféle jelentéssel bír. Eredetileg Local Employement and Trading System (helyi foglalkoztatási és kereskedelmi rendszer), de használják Local Energy Transfer System, és méginkább Local Exchange Trading Scheme (helyi cserekereskedelmi rendszer) jelentéssel. A lényeg nem az elnevezés, hanem a módszer.
Hogyan mûködik a LETS, a kaláka kör?
A kaláka kör
tagjai felsorolják, hogy milyen termékekre, szolgáltatásokra van szükségük, és
azt címükkel, telefonszámukkal együtt közzéteszik egy hírlevélben. A kaláka
kör ezáltal olyan embereket is összehoz, akik egyébként nem ismernék egymást,
vagy nem tudták, hogy a másik milyen képességekkel, használt holmikkal, árúval
rendelkezik.
Az üzletkötés úgy jön létre, hogy a két fél a hírlevél alapján megkeresi
egymást, s a szokásos módon megalkusznak a szolgáltatásról vagy áruról, de az
értéket nem a szokványos módon pénzben, hanem a helyi fizetõeszközben (tálentum,
zöld dollár, stb.) egyenlítik ki. A központban minden tagnak hitelszámlát
vezetnek, ahová az üzletkötés tényét és értékét az üzletfelek telefonon,
drótlevélben jelentik be, vagy eljuttatnak a központba egy kitöltött csekket.
A LETS rendszerben, kaláka körben használt fizetõeszköz nem megfogható pénz,
nem több mint információ. Az összeg csak könyvelési tételként jön létre, a
vevõnél terhelésként, az eladónál jóváírásként. Ez a "zöld pénz" a kör minden
tagja számára elérhetõ, viszont nem kamatozik.
Mivel a fizetõeszköz csak helyi jellegû, ezért nem használható a helyi
közösségen kívül. Ez biztosíték arra, hogy a szaktudás és az áru a területen
belül maradjon és így kicsi az ösztönzés a rendszer megkárosítására.
A kaláka körben nem létezik adósság; mínuszban lenni pedig csak annyit jelent,
hogy cserébe az illetõnek a jövõben valamikor bizonyos órányi munkát kell
elvégeznie a közösség számára.
A bankoktól eltérõen, a kaláka körben nem fordul elõ infláció és a
fizetõeszköz csak azt a célt szolgálja, hogy elõsegítse az emberek közti
"kereskedelmet". A kezdeményezés non-profit jellegû, így a tagok csak az
adminisztrációs költségeket és a hírlevél el?állítási költségét fizetik meg.
A LETS rendszernek számos elõnye van: elõsegíti, hogy az emberek olyan
dolgokra is szert tegyenek, amikre ugyan szükségük van, de egyébként nem
engedhetnék meg maguknak; valamint mindenki számára biztosítja szaktudásának
fejlesztését vagy megtartását; közösségi kapcsolatokat alakit ki, megmutatja
az embereknek, hogy a bennük rejlõ képességeknek értéke van.
Hazánkban
1992 telén vált szélesebb körben ismertté a LETS gondolata. Néhány lelkes
csoport az ökofalu-mozgalomból 1993 februárjában Szívesség Bank Találkozót
szervezett Drávafokon, hogy megvitassa a kaláka körök hazai elterjesztésének
lehetõségeit. Az akkori nagy lelkesedés ellenére hosszú ideig nem jöttek létre
életképes kaláka körök, bár tudomást szereztünk arról, hogy már a '70-es évek
második felében mûködött egy Szívesség Bank névre hallgató LETS-szerû
kezdeményezés a budapesti Almássy-téri Mûvelõdési Központban, és '93-ban a
XIII. kerületi Családsegítõ Központban is lére hoztak egy kaláka kört, de
egyikük sem bizonyult hosszú életûnek. Valószínûleg a hatékony mûködéshez
szükséges "kritikus tömeg" hiányzott, vidéken pedig az ökofalu kezdeményezések
nem érték még el a megfelelõ
méretet...
1996-ban viszont Bernhard Oberrauch kezdeményezésére megalakult a
Talentum Kör, amely nagy
lendületet kapott az 1997-ben Mariabesnyõn egy, a HIFA által szervezett
konferencián. (Bernhard Oberrauch a Dél-Tirolban mûködõ hasonló kezdeményezést
vezeti, s tapasztalalatait egy LETS-játék bemutatásán keresztül adta át).
Azóta több mint százan léptek be a fõleg Budapesten és vonzáskörzetében mûködõ
Talentum Körbe, s rendszer a kezdeti lassú gyarapodás után az elmúlt õsz óta
egyre inkább kezd beindulni. Eleinte egy személy vállán volt a szervezés, de
most már körvonalazódni látszik egy szélesebb mag, akik elõbbre viszik a
Talentum Kör ügyét, s a
külföldi példákból is sokat tanulunk. Leginkább a kéthavonta megrendezett
találkozókon történnek az “üzletkötések”, ezért, s egymás jobb megismerése
miatt a jövõben a köztes hónapokban Talentum Kör Klub összejövetelek lesznek.
1999-ben néhány vidéki helyszínen is megindult a szervezkedés, a
Nonprofit Humánszolgáltatók Szövetsége
közremûködésével megalakult a
Szolnoki KÖR, a
Tiszaluci KÖR, Miskolci
ÓraKÖR . Talentum Kör tagok közremûködésével létrejött a
Gödöllõi Zöld Forint Kör ill. a
budapesti II. kerületben a Krajcár Kör.
Almássy Tamás: A jó illatú pénz
Almássy Tamás: Hogyan szervezzünk Kaláka kört?
http://www.etk.hu/talentum/kalaka.htm
Szendrő Szupi József: Kör kézikönyv